A tojáspatkolás története

A tojáspatkolás sajátosan magyar hagyomány, mondhatni, Hungarikum.

Az 1800 évekre tekinthetünk vissza. A patkolókovácsok készítették ezeket, mégpedig azért, hogy megmutassák: azzal az erős kézzel nemcsak a patkókat, szerszámokat, használati eszközöket akár fegyvereket… szablyákat tudják alakítani, hanem olyan rendkívül puha és törékeny felületet is, mint a tojás héja. A kifújt tojásra, kicsi fémdíszeket szegelnek fel, melyek főleg patkó alakúak, de lehetnek sarkantyúk, abroncsok és egyéb fémveretek is. A művelet rendkívüli precízséget és koncentrációt igényel. Ez is a „Magyar virtus” ok közé tartozik!

Mára a patkolókovácsok száma is megcsappant, maga a tojáspatkolás pedig furcsaságával és paradox képével a vásári mutatványok, kiállítások, vásárok és hagyományőrző táborok témájává vált.

Hazánkban jelenleg csak néhány ember foglalkozik tojáspatkolással, amelyhez általában libatojást és ólomlemezt használnak többnyire.

És ne felejtsük el!

Mint sok érdekes és világhírű dolog, amire büszkék lehetünk,
találmány ez is csak a miénk, magyaroké!
Máshol a világban nem művelik, csak itt és nagy magyar ország területén is csak
a magyar ajkú emberek!

Ez Hungarikum!